Vízgazdálkodás - Vízfolyások rendezése [vissza]  
Megnevezés: Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitáció
Helyszín: Mosoni-Duna teljes magyarországi szakasza, valamint a Lajta folyó alsó, mosonmagyaróvári szakasza
Megrendelő: Észak- dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
9621 Győr, Árpád u. 28-32.
Tervezés: 2010.
Munka: Tervezés
Témafelelős: Tóth Julianna
Nagy Attila


Horváth Gergely
Bindics Attila
Leírás: A Mosoni-Dunára a mederképző vízhozamokhoz képest túlzott mederméretek miatt a meder egy részének elnádasodása, hínárosodása, helyenként eliszaposodása jellemző, ez elsősorban a belterületi szakaszokon okoz problémát.

Problémaként jelentkezik, hogy az 1970-es években a Duna medersüllyedése miatt az évek jelentős részében a Mosoni-Dunába felszíni víz bevezetésére nem volt lehetőség, a folyó felső szakasza csak talajvízből kapott vízpótlást. Ennek következtében a partmenti növényzet a meder felé terjeszkedett. Az 1990-es évek közepén megkezdődött folyamatos vízpótlás hatására azonban a növényzet által összeszűkített mederszakaszok feláztak, melynek következtében nagy tömegű fa dől(t) a mederbe, közlekedési akadályokat, helyi mederelfajulásokat okozva.

A bedőlt fák, a feltorlódott uszadékok hordalékmegfogó hatása és az 1980-as évek tartós vízhiánya miatt előretörő vegetáció következtében a kevésbé markáns mellékágak lefűződési folyamata felerősödött. Különösen kisvizes időszakban a szigetek egy része félszigetnek tekinthető a mellékágakat több helyen áttöltötték.

Mederhidraulikai szempontból speciálisnak tekinthető a Mosonmagyaróvári duzzasztómű hatásával érintett mederszakaszon problémát jelent, hogy a duzzasztott bögébe torkollik be a jelentős mennyiségű hordalékot szállító Lajta folyó, emiatt a meder jelentős mértékben feliszapolódott, feltöltődött.

A torkolati szakaszon a Duna kis- és középvízszintjeinek süllyedése jelent problémát, mivel a Mosoni-Duna medre is beágyazódott a kis- és középvízszintek csökkentek. A kialakult kedvezőtlen folyamatokat, jelenségeket az alábbiakban foglalhatjuk össze:
- A Duna megtámasztó hatásának fokozatosan csökkenése, a Győr városi folyók szintjének leszívása jelenleg is folytatódik, tehát beavatkozás nélkül a kialakult helyzet további, regionális kiterjedésű romlásával kell számolni.
- A Duna kis- és középvízsüllyedése és a vízművek leszívó hatása miatt az Alsó-Szigetközben is talajvízszint süllyedés van. A korábban kettős hasznosítással üzemelő, talajvízből táplálkozó belvízcsatornákban gyakori a vízhiány, a vízi élettér összeszűkülése figyelhető meg.
- A Győr városi folyószakaszon a partvédőműveket a korábbi jellemző vízszinteknek megfelelően építették ki. A vízszintcsökkenés ezért városképi, esztétikai szempontból is rendkívül kedvezőtlen hatású, különösen a belvárosi szakaszon

További problémaként, jelentkezik, hogy a jelenlegi hidrológiai, medermorfológiai helyzetben egyre ritkábban van szükség a torkolati zsilipek nyitására, a Mosoni-Duna folyamatosan veszti el összeköttetését a hozzá kapcsolódó mellékágakkal, betorkolló mellékvízfolyásokkal és belvízcsatornákkal, melynek következtében romlik a kapcsolódó víztestek vízminősége, valamint csökken ökológiai átjárhatóságuk.
 
 

Környezet- és Vízgazdálkodási Tervező és Kivitelező Kft. | H-9700 Szombathely, Vízöntő utca 9/C. fsz. 1.

Telefon: +36 94/508-650 | Fax: +36 94/508-648 | Mobil: +36 30/256-8140 | E-mail:

 
 
Webshark>
</map>
<map name=